A het elejen dontottem el, hogy el kellene menni valamerre kirandulni. Mar regen voltunk Sanghajon kivul, besokalltam a rengeteg emberbol, no meg tenyleg kiranduljunk. Keves tanakodas utan Lilla munkatarsam javasolta a helyet. (Korabban Petiek tobbszor mondtak hogy nagyon jo hely es ha idonk engedi utazzunk el, mert nagyon jo.) Szallas ugyancsak egyertelmu volt, mindegyikuk altal javasolt szallas a Bamboo Forest Guesthouse. Rogton meg aznap fel is kerestem a szallasadot, de igy a het elejen sajnos mar az osszes szallas betelt, de kesobb kiderult hogy minden mas szallas is a faluban. Nagyon szomoru voltam, mert a kelletenel tobb energiat fektettem a dologba mint kellett volna, no meg beletem magam az egeszbe. Sebaj, gondoltam nem keseredek el megkeresem Petit mit javasol a hetvegere. Tobb javaslat kozul valasztottam egyet (amit nem arulok el, mert majd oda is elmegyunk), masnap reggel foglaltam szallast, majd egy felora mulva lemondtam azt. :D miert is?! Hivott Lanying (igy hivjak moganshani szallasadonkat), hogy lemondtak egy szobat es ha gondoljuk szabad a hetvegere. Hat en ropkodtem az oromtol (fonokom es munkatarsaim oromere). :) Tibi Shenyiangban volt munka ugyben, o csak annyit tudott hogy bambuszok koze szeretnek menni. 

Na igy tortent meg hogy a veletlen folytan jutottunk el ide arra a helyre amely mar tobbek altal ajanlott hely volt. Penteken sikerult elutazni. Moganshan 200 kmre van Sanghajtol. Mar elore 2 nappal megvettem a buszjegyeket, biztos ami biztos. 3,5 ora utazassal ertunk el Deqeng varosaba. Mi egy kis faluba Xiwuliba mentunk amely Deqeng megallotol 40 perc utazasra volt. Itt fekete taxit fogtunk (persze mi mar elore lecsekkoltuk az arakat Petivel es Lanying is irta). A sotetedesbe nem sokat lattunk, csak hogy bambuszerdok mellett haladunk el. 

Este fogadott minket Lanying egy nagyon kedves angolul beszelo kinai lany. 

Megmutatta a szobankat, amin csak ledobbentunk, hogy milyen tiszta volt...uj furdoszoba, uj padlo, csak a butorok voltak kinaiak, a masik fontos volt matrac. :) 

A vendégház fő épülete. 

A szárny ahol mi laktunk. Itt lakott a család másik része.

Lepakoltunk es ugy dontottunk megvacsorazunk. Az etlapot elnezve volt valasztek, igy szinte talalomra valasztottunk eteleket.   

- Tibi vmi marhahosos etelre vagyott, igy meg is kapta. :) Marhahus, hagyma, paprika szoszban.

- En vmi zoldseget akartam. Gombas, salataleveles etel.

- amire meg rabeszelt Lanying az a Kong Pao csirke nevezetu etel volt, ez finom volt. Csirkemellet, paprikat, hagymat tartalmazott.

Pluszba meg rizst kaptunk. Ital gyanant ugy dontottem valami helyi dolgot igyunk, igy kostoltam meg moganshani sort. Semmi kulonleges nem volt benne. Viszont a gyömbér valódi gyömbér volt, elég erőteljes ízvilággal.

Vacsora utan meg beszelgettunk Lanyinggel, hogy mit javasol melyik napra, nagyon orultem hogy ennyire jol beszel angolul. Elmeselte, hogy az egyetemen tanulta az angolt, valamint a vendegei 60%-a mar kulfoldi. (Koszonhetoen jo a vendeghaz jo hirnevenek es angol nyelvtudasnak es a haz tisztasaganak.) Van egy nagyon aranyos 18 honapos kisfia, de ott vannak a szulok es nagyszulok akik mind ott vannak es segitenek a haz uzemelteteseben es hogy minden vendeg jol erezze magat. Az hogy mennyire segitokesz mar a levelezesben nyilvanvalo volt, de kesobb csak erosodott.