Kicsit kényszer, kicsit úgy érzem itt volt az ideje...

Sanghaji munkakezdésem után nem sokkal kezdtem ebben a nyelviskolában tanulni. A nyelviskolát akkoriban két kolléganőm is javasolta. Közel volt a munkahelyemhez, sokszor még óra után is vissza tudtam ugrani ha kellett a munkahelyre.

3 év kínai nyelvtanulás munka mellett. Ez nagyon nem volt könnyű. Először heti 2-3-szor, majd munkahelyem költözésével heti 1-re csökkent. 

Ezen idő alatt 6 tanárom volt, a legtöbbel a mai napig tartom a kapcsolatot. Néha összefutunk egy ebédre/ vacsorára vagy kiválasztunk egy látnivalót és oda megyünk el. Ilyenkor eléggé olyan érzésem van mintha nyelvvizsgáztatnának, egy szót sem szólalnak meg angolul. (Ez persze előnyömre szolgál, hol szigorúbban veszik hol nem.) Persze vannak/ voltak kedvenceim is akik tényleg nagyon jók voltak. Minden tanárváltás előtt átbeszéltem a nyelviskolával hogy mik a problémák és hogy miken kellene az iskolának változtatni. Ezeket mindig elég szigorúan vettem, hiszen az órákért fizettem, nem is keveset.

Amúgy az iskola még a jobbak között volt. Egyetemi végzettségű tanárok (kínai mint idegennyelv) oktattak, sőt többen voltak olyanok akik már más országban is tanítottak kínai nyelvet.  Továbbképzési rendszere volt a tanároknak miután bekerültek az iskolába. A tanárok 90 %-a vidéki volt. Mondjuk egy sanghaji lakos ezért a kevés fizetésért nem biztos, hogy elment volna tanítani egy hasonló nyelviskolához.

A nyelviskola saját tankkönyvvel rendelkezett, amelyet 2 éven keresztül fejlesztettek európai keretrendszer alapján és a kínai (HSK) nyelvvizsgára felkészülésre. Lehetőség volt csoportban intenzív kurzuson tanulni, vagy egyéniben hétköznap és hétvégén egyaránt. 

A nyelvoktatás mellett egy közösséget is próbáltak kialakítani. Így lehetőség volt közös kirándulásokra és kulturális programokra, mint tai chi, kalligráfia, mahjongg, tea ceremónia stb. Viszont annyira a német közösségre építettek, hogy már-már furcsállták, hogy én magyarként, hogyhogy a nyelviskolánál. 

A nyelviskola vezetősége svájci és német volt, ez az iskola mentalitásán is  látszott, nyelvoktatási rendszere a nyugati kultúrát tükrözte ellenben a kínai nyelvtanítási rendszerrel, hogy haladni és haladni az anyaggal, de a mögöttes tudás a visszacsatolás nagyban hiányzik. Sokszor beszéltem a nyelviskola vezetőjével, de én is láttam hogy a nyelviskola minősége az évek során kezdett egyre jobban romlani, majd elérték azt a szintet amikor úgy döntöttem, hogy tovább itt nem folytatom. Az utolsó időben, már valamelyik tanterem átalakult kozmetikai műhellyé, valamint cégeknek adtak ki helyiségeket. Ezek mind arra mutattak, hogy egyre kevésbé megy a nyelviskolának.

De mégis a legfőbb oka a váltásomnak, hogy az utolsó régóta ott tanító tanárnő megsúgta hogy ő is elmegy és csak pályakezdő tanárok maradnak.

A tanárom tavaszi európai körutazása (amikor 5 országban nyaralt) után arra inspirálta, ő Európában szeretne tanulni. A szülei tehetősek és felajánlották, hogy állják a külföldi egyetemi költségeket. Az európai körutazás során Magyarországon is járt és érdeklődtem, hogy vajon miért pont Franciaországra esett a választása. Majd elmondta, hogy valójában Németország lett volna az álma, mert a párja német, de a tanulói vízum megszerzése Németországba nagyon szigorú és nehéz az interjú, eléggé megkövetelik a német nyelvtudást. Ezt én nagyon is helyeslem, hogy akar valaki mondjuk épp jelenlegi tanárom esetében gazdasági szakra menni tanulni/ órákat hallgatni ha nem beszeli/érti az adott ország nyelvét, vagy valami nemzetközi nyelvet?! Nézte a térképet melyik a legközelebb lévő ország ahol nem ütközhet problémákba és így jött a választás Franciaországra. Mesélte, ha nem lenne a német barátja Kanadába tanulna, mert ott él kint rokona. Viszont azt is mesélte, hogy Kanadában már komoly kínai negyedek vannak mert annyian vándorolnak ki különböző okokkal és ott a kínai közösségben nem fogod igazan megtanulni az adott ország nyelvet / kultúráját és nem fogsz kicsit másként érvényesülni a világban.

Chennel elhatároztuk, hogy utolsó óránk után kínai BBQni megyünk. Ráhagytam a választás/ döntés lehetőségét elvégre ő a kínai, ő ismeri jobban az éttermeket.

Utolsó órák amúgy nagyon szenvedősen teltek részemről, nem igazán voltam motivált mert tudtam, hogy már csak 2-4 óra és úgy is vagy másik nyelviskolában vagy másként tanulok. Utolsó alkalmakra nehéz feladatokat adott, amivel küzdöttem, de valahogyan mégis megoldottam. Mondatalkotás egy szóval, a szavakkal önmagában magyarul sem tudtam mit alkothatnék... Es akkor e melle figyelmeztetett ne a HSK1-2 szintnek megfelelő szavakkal fogalmazzak, hanem minimum HSK3-4 szintet (középfokot) kér. Ehhez azért szótároznom kellett, de így is sok volt a hiba a nyelvtanban vagy pedig karakterben nem jót írtam... :(

A kínai nyelvtanulást persze nem hagyom abba, nem adom fel, de most a következő célom eléréséig megpróbálom egyedül magam. Ez úgy tűnik megy is szépen, néha túlzásba is viszem egy kicsit és lefáradok. Teljesen zombivá tesz a több órás karakterírás és hanganyaghallgatás, de bízok benne, hogy elérem a célom, utána pedig majd csak alapjáraton. Egy kicsit kihívásként (a kihívásokat én meg szeretem) élem meg a kínai nyelvtanulást, nem könnyű így munka és csaknem 3 óra utazás mellett amikor tök fáradtan hazaér az ember a munkából, hogy akkor a minimumot kitűzni.

Node a BBQ. Baibeilong Barbecue-n voltunk. Chen nem a legjobb kínai tanárom volt, de ami után pár dolgot kényszerből megváltoztattam és ő is látta, hogy én igenis készülök az órákra már egyre jobb és jobb volt. 

Előtte mondogatta Chen, hogy ugye éhes vagyok. Hát az voltam, de nem gondoltam bele hogy ez all you can it - mindent ehetsz étterem. Befizetsz x összeget és annyit eszel, iszol amennyit gondolsz. Chen jobban éhes volt, mint én, mert nem tette elém a rendelős papírkát, hogy akkor olvassuk és pipáljunk. :) :) Hanem rögtön mondta mik vannak és mit ennék. 

Az étlapon volt: marha, birka, disznó, hal és tengeri állatkát. A birkahús kizárt volt ezúttal, mert Chen tanárnő, mint kiderült allergiás rá. Ezen belül is volt borda, steak, dinsztelt marhahús szójaszósszal, tonhal gyomor, disznóhús grapefruit szósszal, csirkezúza, brazil ökörnyelv, mindenféle kolbászféleség, disznógyomor, pácolt húsok, kis sárga béka stb. 

Zöldségek közül választhattál több fajta gombát, lótusz gyökeret, fokhagymát, metélőhagymát, burgonyát, tojásgyümölcsöt, tofut stb. 

Az asztal közepén volt egy sütő (amolyan gázos rezsó) sütőlappal amelybe tettek egy sütőpapírt. (Ezt a papírt kb. 40 forintnyi összegért bármikor kicserélték, ha már odaégett volna valami hús.) A sütőszerkezet felett volt egy szagelszívó. A sütés lángját oldalt irányíthattad, de erre igazából nem volt szükség. 

Sütögetés indul:

Hmmm Erika Te akartál ismét rákot enni. Azt nem gondoltam, hogy ráklábat is rendel Nekem. :D :D 

A szószok amelyekbe mártogathattad az általad megsütött húsokat. 

Legelején nagyjából átbeszéltük mit ennénk és berendelt. Már a berendelt mennyiségnél néztem, hogy ezt hogyan fogjuk megenni, majd majdnem a vége felé úgy döntött még utánarendel, mert szerinte nem elég. 

Tanárnővel. :) Ez vicces volt... a személyzet aggódott a világos ruhám miatt és odajöttek és rám adtak egy zacskóból készült kötényt. A kötény persze nagyobb emberre volt méretezve, no de tényleg védte a ruhám. 

 És az utánrendelés. Egy kis hal és hús-hússal. :) 

Tetszett az étterem mentalitása. Ha 150 grammnál több ételt hagysz meg akkor 30 cny-t (kb. 1200 ft-ot) vissza kell fizetni. Amennyiben 1 üveg üdítőt/ italt nem iszol meg azt az eredeti áron kifizettetik veled. Ételt/ italt nem csomagolnak el. 

Az étterem nem vállal felelősséget, a nem kellőképpen megsütött hús felől, ugyanis minden nyers. 

Egy asztalt 2 óra hosszára számítanak, e felett 20 cny-t kell fizetni óránként és személyenként a további tartózkodásért. 

Finom volt minden, de én nagyon tele voltam. Szerintem hajnal 1-2-ig nem tudtam aludni a sok evéstől. :D 

Chennel továbbiakban is tartjuk a kapcsolatot, sőt beszéltük, hogyha jövőre hazamegyek átutazna Magyarországra és megnézné a vidéki Magyarországot, mert csak Budapestet látta. Majd meglátjuk, hogyan alakul.